Leírás
A San Paolo-templom Pistoia központjának egyik ősi temploma, amely a 10. században épült, és a 12. századtól kezdve újították fel: kívülről a toszkán gótika formáit mutatja, belül egyetlen szigorú, díszek nélküli hajója van. Rövid megállóra való hely, de van néhány meglepő műalkotása.
A legkülönösebb a Fra Paolino Sacra Conversazionéja 1528-ból: a szerzetes festő Vértanú Szent Péternek Girolamo Savonarola arcvonásait adta.
A falon látható Gerino Gerini Szent Ágota és Szent Eulália című freskója 1520-ból; vele szemben egy 14. századi feszület áll, amelyet a bűnbánati körmenetekben vittek. A festmények között található Paolo de Matteis műve is, Krisztus dicsőségben Thienei Szent Gaetanóval. A sekrestyében 14. és 15. századi freskók kerültek elő.
Kívül, a kapu felett Mózes és Dávid alakja látható domborműben. Jobbra két kőkoporsó viseli a Banchieri család címerét; ennek a családnak a palotája a templom mögötti utcában, a via Amatin állt.
A templom megváltoztatta tájolását. A régebbi templom az első városfalgyűrűn kívül állt, és az akkori via della Spada felé nézett, amelyet ma via della Rosának hívnak; 1136-tól dél felé meghosszabbították, egészen addig, hogy kitöltötte a Porta Caldatica előtti teret.
A ma ilyen csupasz belső tér balszerencsés múltra tekint vissza: súlyos átalakítások a 17. és a 19. században, majd az 1895-ös tűzvész, amely elpusztította a tetőt és az orgonát, és sok berendezési tárgyat tönkretett.
Az üvegablakok modernek. Az apszis mögött a Pál megtérése ablak Umberto Buscioni műve a kilencvenes évekből, 2011-ben pedig ugyanő négy újabbat készített a nap szakaszairól: hajnal, reggel, délután és éjszaka, mindegyiken egy-egy virággal, amely Mária erényeinek van szentelve.
A téma az eucharisztikus szentségimádásra utal, amelyet itt éjjel-nappal, megszakítás nélkül tartanak a harangtorony tövében lévő kápolnában, abban a helyiségben, ahonnan egykor a harangozó kongatta a harangokat.
A legkülönösebb a Fra Paolino Sacra Conversazionéja 1528-ból: a szerzetes festő Vértanú Szent Péternek Girolamo Savonarola arcvonásait adta.
A falon látható Gerino Gerini Szent Ágota és Szent Eulália című freskója 1520-ból; vele szemben egy 14. századi feszület áll, amelyet a bűnbánati körmenetekben vittek. A festmények között található Paolo de Matteis műve is, Krisztus dicsőségben Thienei Szent Gaetanóval. A sekrestyében 14. és 15. századi freskók kerültek elő.
Kívül, a kapu felett Mózes és Dávid alakja látható domborműben. Jobbra két kőkoporsó viseli a Banchieri család címerét; ennek a családnak a palotája a templom mögötti utcában, a via Amatin állt.
A templom megváltoztatta tájolását. A régebbi templom az első városfalgyűrűn kívül állt, és az akkori via della Spada felé nézett, amelyet ma via della Rosának hívnak; 1136-tól dél felé meghosszabbították, egészen addig, hogy kitöltötte a Porta Caldatica előtti teret.
A ma ilyen csupasz belső tér balszerencsés múltra tekint vissza: súlyos átalakítások a 17. és a 19. században, majd az 1895-ös tűzvész, amely elpusztította a tetőt és az orgonát, és sok berendezési tárgyat tönkretett.
Az üvegablakok modernek. Az apszis mögött a Pál megtérése ablak Umberto Buscioni műve a kilencvenes évekből, 2011-ben pedig ugyanő négy újabbat készített a nap szakaszairól: hajnal, reggel, délután és éjszaka, mindegyiken egy-egy virággal, amely Mária erényeinek van szentelve.
A téma az eucharisztikus szentségimádásra utal, amelyet itt éjjel-nappal, megszakítás nélkül tartanak a harangtorony tövében lévő kápolnában, abban a helyiségben, ahonnan egykor a harangozó kongatta a harangokat.